Kéretlen kampányüzenetek: mit tehet a címzett?

Kampányidőszakban sokan kapnak olyan SMS-t vagy e-mailt, amelyet nem kértek. Az első kérdés ilyenkor szinte mindig ugyanaz: honnan van meg a telefonszámom vagy az e-mail-címem?

Honnan származhat az elérhetőség?

• Saját feliratkozás: valamikor egy honlapon, aláírásgyűjtésen vagy rendezvényen megadtuk.
• Ismerős: valaki a saját telefonjából vagy címjegyzékéből küldte tovább.
• Lista: egy szervezet olyan listát használ, amelyet más célra gyűjtöttek.

Az első két esetben az üzenet többnyire jogszerű vagy legalábbis érthető. A harmadik eset vet fel komoly kérdéseket.

Az alapszabályok

A személyes adatok védelméről szóló törvény kimondja, hogy személyes adatot csak meghatározott célra, az érintett hozzájárulásával vagy törvényi felhatalmazás alapján lehet kezelni. A telefonszám és az e-mail-cím személyes adat. Aki más célra gyűjtött adatokat kampányüzenetre használ, könnyen megsértheti ezt az elvet.

A kereskedelmi célú, kéretlen elektronikus hirdetésekre külön szabályok vonatkoznak: ilyet főszabály szerint csak előzetes hozzájárulással lehet küldeni. Hogy a politikai üzenet ebbe a körbe tartozik-e, arról megoszlanak a vélemények, de az adatvédelmi alapelvek a politikai célú megkeresésekre is érvényesek.

Mit tehet a címzett?

1. Kérdezze meg a küldőt, honnan van meg az adata, és kérje, hogy töröljék a listájukról.
2. Őrizze meg az üzenetet a dátummal és a feladóval együtt.
3. Forduljon az adatvédelmi biztoshoz, ha úgy érzi, az adatát jogellenesen használták.
4. Ne küldje tovább a láncüzenetet, ha nem akar részese lenni a terjesztésnek.

Mit tehet a kampány?

A tisztességes gyakorlat egyszerű: csak azoknak írni, akik ehhez hozzájárultak, megmondani, ki a feladó, és minden üzenetben lehetőséget adni a leiratkozásra. Ez nem csak jogi kérdés. A választók emlékeznek arra, ki zaklatta őket, és a kéretlen üzenet több szavazatba kerülhet, mint amennyit hoz.