A kampányfinanszírozás alapszabályai

A kampány pénzbe kerül: plakát, hirdetés, rendezvény, utazás, irodák, munkatársak. A kampányfinanszírozás szabályai arra keresnek választ, hogyan lehet ezt úgy biztosítani, hogy a verseny tisztességes maradjon, és a választók lássák, ki áll az egyes szereplők mögött.

Honnan van pénze egy pártnak?

A pártok gazdálkodását az 1989-ben elfogadott párttörvény szabályozza. A bevételek fő forrásai:

• állami támogatás, amelynek nagysága elsősorban a választási eredménytől függ;
• tagdíjak;
• adományok magánszemélyektől és szervezetektől;
• a párt saját vagyonából, illetve bizonyos szűk körben folytatott tevékenységéből származó bevétel.

A törvény tiltja, hogy egy párt állami szervtől, külföldi államtól vagy névtelen adományozótól fogadjon el támogatást. A pártoknak évente nyilvános pénzügyi beszámolót kell készíteniük, amelyet közzé kell tenni.

Mennyit lehet költeni a kampányra?

A választási eljárásról szóló törvény jelöltenként felső határt szab annak, mennyit lehet a kampányra fordítani, és előírja, hogy a jelölő szervezetek a választás után tegyék közzé, mennyit költöttek. Emellett a jelöltek kampányához az állam is hozzájárul egy kisebb összeggel.

Ki ellenőrzi?

A pártok gazdálkodásának ellenőrzése az Állami Számvevőszék feladata. A számvevőszék a beszámolók és a könyvelés alapján vizsgálja, hogy a pártok betartották-e a szabályokat.

Hol vannak a gyenge pontok?

A szakirodalom és a sajtó évek óta visszatérően felveti, hogy:

• a költési korlát alacsony a valós kampányárakhoz képest, ezért nehéz betartani;
• a hivatalos kampányidőszakon kívül vagy harmadik felek (alapítványok, egyesületek) által végzett kommunikáció kívül eshet a szabályokon;
• a közzétett adatok nehezen ellenőrizhetők, mert a szolgáltatások értékét nehéz megállapítani.

Ezek a kérdések nem egy-egy párthoz kötődnek: a kampányfinanszírozás átláthatósága a teljes politikai rendszer közös ügye, és minden választás után újra napirendre kerül.

Mit nézhet meg a választó?

• A pártok közzétett éves beszámolóit.
• A kampányköltésekről a választás után közölt adatokat.
• A plakátok, hirdetések mennyiségét: egy nagyságrendi becslés gyakran sokat elárul.

A finanszírozási szabályok célja, hogy a pénz ne vásárolhasson választást. A szabályok csak annyit érnek, amennyire be lehet tartatni őket, ezért a nyilvánosság itt kulcsszereplő.